Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 


Publikációs adatbázise-GFR kalkulátorKidney and Blood Pressure ResearchHypertonia és Nephrologia
július
  • H
  • K
  • S
  • C
  • P
  • S
  • V
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • 6
  • 7
  • 8
  • 9
  • 10
  • 11
  • 12
  • 13
  • 14
  • 15
  • 16
  • 17
  • 18
  • 19
  • 20
  • 21
  • 22
  • 23
  • 24
  • 25
  • 26
  • 27
  • 28
  • 29
  • 30
  • 31
Hypertonia és Nephrologia
 
A Hypertonia és Nephrologia a Magyar Hypertonia Társaság és a Magyar Nephrologiai Társaság hivatalos lapja.

Alábbiakban lapszámonként tekintheti meg a megjelent cikkek címét, szerzőit és összefoglalását. Amennyiben Ön az MHT vagy a MANET tagja a teljes cikket is megtekintheti és le is töltheti PDF formátumban.


Keresés a folyóiratokban
 
Keresés (kulcsszavakban, szerzők szerint és cikk szövegben)

    

 
Borító

Tartalomjegyzék

Főszerkesztői levél

A miskolci dialíziscentrum betegeinek jellemzése, különös tekintettel a halálozásra, a testösszetételre és a kezelési módra English
Szerző(k): Prof. dr. Wittmann István, LADÁNYI Erzsébet, CSURGYÓK Roland, KUN Szilárd,
Az elhízás és a magasabb testtömegindex (BMI) egyes szerzők szerint összefüggésbe hozható bizonyos betegpopulációk jobb túlélésével. Lehetséges, hogy a magasabb BMI a dializált vesebetegekben védőhatással bírhat, ami az elhízási paradoxon (más néven: reverz epidemiológia) koncepcióját erősíti. Ennek a megfigyelésnek a hátterében felmerült a gyulladásos és a tápláltsági állapot, valamint a testösszetétel szerepe. Jelen vizsgálatunk célja az volt, hogy az elhízási paradoxont az összes okból bekövetkező mortalitás, a testösszetétel- és gyulladásos paraméterek, a tápláltsági állapot összefüggéseinek tükrében vizsgáljuk prevalens HD- és PD-kezelt betegeink körében. Vizsgálatunkban retrospektív adatelemzést végeztünk 2020. január és 2023. június között. Bioimpedanciai (BCMv) és bizonyos laboratóriumi vizsgálati eredmények kiértékelését tűztük ki célul, vizsgálva ezen eredmények és a mortalitás közti összefüggéseket. Emellett – eltérő trendeket feltételezve – tanulmányoztuk a két vesepótló modalitás közti különbségeket az idő függvényében. Összesen 765 krónikusan dializált – 701 hemodializált és 64 PD-kezelt – beteg adatainak feldolgozását végeztük el. A PD-kezelt betegek esetében jobb túlélés igazolódott. Az elhunyt betegek idősebbek és anaemiásabbak voltak. Esetükben kifejezettebb
volt a szisztémás, szubklinikus gyulladás és a katabolikus állapot. A HD-kezeltek csoportjában gyakoribb volt a túlhidráltság és az elhunytak soványszövet-indexe, zsírmentes testtömege, relatív zsírmentes testtömege és a test sejttömege alacsonyabbnak bizonyult, mint a PD-kezeltek esetében. A tendenciavizsgálatok tanúsága szerint a HD-kezelés romló gyulladásos folyamattal jellemezhető és általánosságban is progresszívebb, mint a PD. Vizsgálatunk alapján, az irodalmi adatoknak megfelelően, a dializált betegek adekvát kezelésében fontos a testösszetétel, a tápláltsági, valamint a szisztémás, szubklinikus gyulladásra vonatkozó legfontosabb paraméterek követése, hiszen ezek figyelembevételével alapvetően befolyásolható a dializált betegek túlélése. Indokoltnak tartható a dializált betegek száraz testsúlyának objektív vizsgálata és fenntartása.

Mandzsetta nélküli vérnyomásmérés klinikai értéke A European Society of Hypertension (ESH) munkacsoport 2023. évi konszenzusdokumentumának legfontosabb megállapításai. A Magyar Hypertonia Társaság Vérnyomásmérési és Vérnyomás-monitorozási Munkacsoportjának állásfoglalása English
Szerző(k): Prof. dr. Kékes Ede, BARNA István
Egyre több mandzsetta nélküli vérnyomásmérő van jelenleg a piacon, amelyekről azt állítják, hogy pontos vérnyomásmérést biztosítanak. Ezek a technológiák jelentős potenciállal rendelkeznek, hogy megjavítsák a magas vérnyomás korai felderítését, kezelését és menedzselését. Az Európai Hypertonia Társaság vérnyomás-monitorozással és cardiovascularis variabilitással foglalkozó munkacsoportjának nyilatkozata bemutatja a mandzsetta nélküli vérnyomásmérő technológiák típusait, a validálásukkal kapcsolatos kérdéseket és a klinikai gyakorlatra vonatkozó ajánlásokat. Munkacsoportunk ismerteti saját álláspontját és a legújabb irodalmi adatokat, beleértve az ESH 2023. évi irányelveiben közölt adatokat is. A mandzsetta nélküli vérnyomásmérő készülékek jelentős potenciállal rendelkeznek a hypertonia diagnózisának és kezelésének befolyásolásában. Mindazonáltal a pontosságukkal, teljesítményükkel és megvalósításukkal kapcsolatos alapvető kérdéseket gondosan meg kell vizsgálnunk, mielőtt a klinikai használatra ajánlhatnánk őket. Nélkülözhetetlen a megfelelő nemzetközi szabványok kidolgozása, a kalibrációs eljárások végrehajtásának rendezése.

Változások, újdonságok a csecsemőgyógyászati nefrológiában – III. rész Hydronephrosis English
Szerző(k): Dr. Máttyus István PhD
A hydronephrosis ultrahanggal is jól látható veseüregrendszeri tágulat. A vizelettel telt, tág veserész echómentes, így ultrahanggal méhen belül is könnyű észrevenni. Az enyhébb tágulat gyakori, a magzatok 4-5%-ában megfigyelhető. Az ilyen rendellenességek kevesebb, mint 10%-a olyan mértékű, hogy részletesebb kivizsgálást igényel, és az alaposabban kivizsgált betegeknek is csak néhány százalékát kell megoperálni. A sebészi beavatkozás indikációjának felállításához szükséges a dinamikus izotópvizsgálat, amely pontos adatokat szolgáltat a vesék működéséről, az elfolyási akadály mértékéről. A helytelenül elvégzett és értékelt izotópvizsgálat viszont téves diagnózishoz vezethet, ami felesleges műtéti beavatkozás indikációját képezheti.

A hypertoniaszűrés és -gondozás új lehetőségei a háziorvosi praxisban English
Szerző(k): Dr. Dózsa Katalin, TÓTH Tamás, GALVÁCS Henrietta, MONGEL Istvánné BÖCSKEI Gizella, JOÓ Tamás, POLLNER Péter
Célkitűzés: A vizsgálat célja az volt, hogy megtudjuk, hogy a korábban hagyományos módon (egy orvossal és egy OKJ-s ápolóval) működtetett háziorvosi praxis átszervezésével, magasan képzett szakdolgozók bevonásával és a hozzáférés növelésével, hogyan változott a hypertonia diagnosztizálása, a hatóanyagok felírása és a komorbiditások felismerése és kezelése az érintett praxisban.
Módszer: A praxis betegforgalmi és gyógyszerfelírási adatait a 2010–2022 közötti időtartam lekérdezésével vizsgáltuk, az incidencia, a prevalencia és a preventív gondozási szolgáltatások leíró statisztikai értékelését végeztük el az intervenció előtti és alatti időszak összehasonlításával (2018.03.01.–2020.02.28. vs. 2021.03.01.–2023.02.28.).
Eredmény: A háziorvosi praxisban a hypertonia prevalenciája magas volt és nem változott szignifikáns módon (41,4% vs. 41,7%), de az incidencia és a kezelt betegek aránya is nőtt 35 éves életkortól. Szignifikánsan nőtt az újonnan diagnosztizált komorbiditások előfordulása és a preventív szolgáltatások száma (p-érték=0,03), vagyis a hypertonia, a dyslipidaemia, a dohányzás, a praediabetes, a diabetes, a pitvarfibrilláció, krónikus vesebetegség, perifériás verőérbetegség incidenciája, valamint a vérnyomásmérés (489 mérés/393 beteg vs. 1449 mérés/875 beteg), a dokumentált EKG-vizsgálat (68 vs. 616 eset) a doppleres boka-kar index vizsgálat (0 vs. 261) és az ABPM-vizsgálat (0 vs. 98 db). Szignifikánsan nőtt a kombinált ACE-gátló terápiák, a kalciumantagonisták, az angiotenzinreceptor-blokkoló készítmények és a dyslipidaemia miatti terápia felírása is (p=0,000).
Konklúziók: A hagyományos praxisműködés nem képes megfelelni a kor minőségi és betegforgalmi kihívásainak. Az elért eredmények azt mutatják, hogy a háziorvosi ellátásban jelenleg nem a hypertonia felismerése, hanem annak rendszeres, minőségi gondozása jelenti a valódi kihívást a komorbiditások diagnosztizálása és a szövődmények tudatos megelőzése mellett. Több helyiségben, megnövelt hozzáférési idővel, kiterjesztett hatáskörű MSc-ápolók (APN-ek) bevonásával áttörő változás érhető el a háziorvosi ellátás teljesítményében és minőségében.

A kiterjesztett hatáskörű ápolók bevonásával elért eredmények a hypertoniás betegek háziorvosi gondozásában English
Szerző(k): Dr. Galvács Henrietta, MONGEL Istvánné BÖCSKEI Gizella, DÓZSA Katalin
Célkitűzés: Kutatásunk célja megvizsgálni a prevenciós rendelésen megjelent hypertoniás páciensek vizsgálati eredményeit, a kockázati tényezők, az antropometriai adatok, a HMOD és az önmenedzselés kapcsán. Feltárni, hogy milyen előnyökkel jár a kiterjesztett hatáskörű ápolók bevonása a krónikus betegek gondozása terén.
Módszer: A 2021. június 1. és 2023. május 31. közötti vizsgálati időszakban ellátott páciensek adatait a háziorvosi szoftver segítségével dolgoztuk fel. Külön elemeztük a teljes minta, valamint a hypertoniás páciensek antropometriai adatait, komorbiditásaikat, az önmenedzselés mértékét, illetve a célértékek teljesülését. Az adatfeldolgozás során leíró, valamint matematikai statisztikai módszereket alkalmaztunk.
Eredmény: A vizsgálati időszakban 321 ellátási esemény valósult meg. A teljes mintában 242 főnél került korábban diagnosztizálásra magasvérnyomás-betegség. A hypertoniás páciensek kétharmada a prevenciós rendelést megelőzően soha nem mérte a vérnyomását az otthonában, illetve nem vezetett naplót sem. A nőknél szignifikánsan gyakrabban történt önellenőrzés (p=0,006). A vizsgált betegek közel 20%-a rendszeresen dohányzik, illetve a hypertoniás férfiak 22%-a nagyivónak tekinthető. A HMOD-hoz köthető megbetegedések prevalenciája 8-18% között mozgott. Az ismételt, második prevenciós rendelés kapcsán tendenciózusan jobb eredmények születtek a rendelői vérnyomás és az LDL-C-célértékek esetében.
Konklúziók: A hypertoniás betegek a magas cardiovascularis mortalitásuk miatt holisztikus ellátást, rendszeres utánkövetést és edukációt igényelnek a sikeres önmenedzsment és a célértékek elérése érdekében. Kutatásunk bebizonyította, hogy a teammunka, illetve a magasan képzett ápolók bevonása jelentősen javította hypertoniás betegek háziorvosi gondozását.

Metforminasszociált laktátacidózis krónikus vesebetegnél English
Szerző(k): Dr. Ladányi Erzsébet, BÉRES Kornélia
A laktátacidózis a metabolikus acidózis egyik ritka típusa, amely során a szervezetben kóros mennyiségben szaporodik fel a laktát, vagyis a tejsav. Csökkent folyadékbevitel, akut hasmenés, hányás, láz esetén dehidráció alakulhat ki, amely a metformint szedő betegeknél fokozza a tejsavacidózis kialakulásának veszélyét. Laktátacidózis fokozott kockázatával kell számolni emellett a veseműködés heveny romlásakor, szív-, máj- és légzőszervi megbetegedés esetén vagy szepszis kialakulásánál. Az általunk bemutatott beteg esete is rámutat a metforminnal történő kezelés potenciális kockázatára, és a megfelelő körültekintéssel való alkalmazásának fontosságára.

TÁRSASÁGI HÍREK

KÖNYVISMERTETŐ

TESZT