A Magyar Nephrológiai Társaság Oktatási Követelményrendszere

Célok és előzmények

A Magyar Nephrologiai Társaság (MNT) Oktatási Bizottsága (OB) az MNT Vezetőségének felkérésére kidolgozta az MNT oktatási reformtervezetét, beleértve annak szervezeti felépítését is. Ezen munkaanyagot az MNT Vezetősége több alkalommal tárgyalta és többszöri módosítás után elfogadta azt. (Oktatási reformtervezet 2000).

A munkaanyag kidolgozásának az alábbi céljai voltak és vannak:

  1. A Magyar Nephrologiai Társaság önálló Szakmai Kollégiumának megalakulásához kiinduló vitaanyagot szolgáltasson.
  2. A hazai nephrologiai képzést az Európai Unió (egyébként nem egységes) képzési követelményeihez igazíts
  3. Beillessze a nephrologiai szakképzést és szakképesítés megszerzését a hazai autonom orvosi egyetemeken bevezetett rezidensi rendszerbe.
  4. Az MNT Vezetősége részéről felmerült az, hogy a nephrologiai szakképesítést ne csak az ismert szakképesítésekre ráépítve, hanem azt előzetes szakképesítés nélkül is meg lehessen szerezni. (A jelenlegi törvények ezt még nem teszik lehetővé, ezért ennek megvalósításáról az MNT vezetősége átmenetileg lemondott).
  5. Az MNT Vezetősége felvetette azt, hogy az alap szakképesítések közül a sebészeti szakvizsgával rendelkezők csak 2 éves belgyógyászati képzés után teljesíthessék a nephrologiai szakképesítéshez szükséges követelményeket. Az is felmerült, hogy az intenzív és aneszteziológiai szakképesítésre a nephrologia ráépíthető legyen. (A jelenlegi törvények ezt sem teszik lehetővé).
  6. Az említett új oktatási tervezet a fenti célok megvalósításához kíván hozzájárulni, de az önálló szakmai kollégium hiánya és a jelenlegi törvényi szabályozás jelenleg nem teszi lehetővé annak teljes gyakorlati bevezetését. Az viszont fontos, hogy a nephrologiai szakvizsgára készülők megismerjék és felkészülésük során felhasználják az Európai Unió elvárásainak megfelelő követelményrendszert (ajánlásként kiegészítve az amerikaival).
  7. A 6.sz. pontban rögzítetteknek megfelelően az MNT Oktatási Bizottsága az "Oktatási Reform 2000"-ből összeállította a jelenlegi felkészüléshez szükséges információkat és követelményeket, amelyeket a Vezetőség a fenti tervezet részeként már többször tárgyalt és elfogadott.

Debrecen, 2001. december 07. 

                      Dr. Kárpáti István
          az MNT Oktatási Bizottságának vezetője

NEPHROLOGIAI CURRICULUM

I. A nephrologiai szakképzés általános szempontjai
II. A képzés követelményei
III. Forrásmunkák, tanfolyamok
IV. A Magyar Nephrologiai Társaság eddig akkreditált centrumai és decentrumai
V. Melléklet: Nephrology Core Curriculum (nem kötelezően ajánlott)

I. A NEPHROLOGIAI SZAKKÉPZÉS ÁLTALÁNOS SZEMPONTJAI

I.1. A szakképzés célja:

olyan nephrologus szakorvosok képzése, akik mind elméletben, mind gyakorlatban ismerik a klinikai nephrologia valamennyi területét (egészségmegőrzés, prevenció, diagnosztika, differenciál-diagnosztika, terápia, dialízis, vesetranszplantáció, gondozás), s ezek alapján önálló munkára képesek nephrologiai szakrendeléseken, általános nephrologiai, valamint dialízis és transzplantációs osztályokon. Szakmailag megfelelnek a magyar és a nemzetközi elvárásoknak.

I.2. Az első szakképesítésre ráépíthető nephrologiai szakvizsga.

A jelenlegi szabályozás alapján a nephrologiai szakképesítéscsak bizonyos szakképesítések megszerzése után szerezhető meg. Jelenleg nephrologiai szakképesítést az szerezhet, aki belgyógyászatból, gyermekgyógyászatból vagy sebészetből már érvényes szakvizsgával rendelkezik. (Népjóléti Közlöny, 1993. 5. 290-30Magyar Közlöny 1999/112 8298-83289). A nephrologiai betegellátás további javulását szolgálná, ha az aneszteziológiai és intenzív terápia szakvizsgával rendelkezők is ráépített nephrologiai szakképesítést szerezhetnének, ill., ha a sebészek 2 éves belgyógyász alapképzés után léphetnének csak be a nephrologiai szakképzésbe. A fenti rendelet ezt jelenleg még nem teszi lehetővé.

I.3. A képzés időtartama és beosztása

A ráépített szakvizsgára való felkészülés minimális időtartama 2 év. A 24 hónap felosztása - az MNT ajánlása szerint - jelenleg az alábbiak szerint történik:
12 hónap klinikai nephrologiai gyakorlat
ebből legalább 8 hónap centrumban töltendő, a fennmaradó rész decentrumban tölthető.
6hónap hemodialízis gyakorlat
ebből 3 hónap szatellita osztályon is eltölthető, a fennmaradó 3 hónapot legalább decentrum minősítésű osztályon kell eltölteni.
2 hónap peritonealis dialízis ill. CAPD gyakorlat, akkreditált gyakorló helyen
1 hónap transzplantációs gyakorlat, a budapesti Transzplantációs Klinikán, vagy vidéki transzplantáló egyetemi Sebészeti Klinikán
1 hónap intenzív terápiás gyakorlat, bármelyik intenzív osztályon
1 hónap urológiai gyakorlat bármelyik urológiai osztályon tölthető. Gyermeknephrologusoknak gyermeksebészeti vagy gyermekurológiai osztályon töltendő.
1 hónap gyakorlat, felnőtt nephrologusoknak gyermeknephrologiai osztályon, gyermeknephrologusoknak felnőtt nephrologiai osztályon.

 

II. A KÉPZÉS KÖVETELMÉNYEI

II.1 Általános szempontok

A nephrologiai továbbképző programnak olyan körülményeket kell biztosítania, amelyek lehetővé teszik a jelölteknek, hogy elsajátítsák a nephrologia praktizálásához elengedhetetlen elméleti és gyakorlati tudást, klinikai döntéshozói készséget, magatartást és szakmai értékeket.

A megszerezhető klinikai tapasztalatok magukba kell foglalják az akut és krónikus vesebetegségek fekvő-és járóbeteg ellátásban történő kezelési lehetőségeinek megismerését, továbbá a dialízis és transzplantáció elméleti és gyakorlati vonatkozásait.

A curriculumba beszámító továbbképzés csak olyan nephrologiai centrumban folytatható, amely az ehhez szükséges személyi és infrastrukturális háttérrel rendelkezik.

II.2 Elméleti követelmények

Az MNT Vezetősége az Európai Uniós (UEMS) elvárásokat elfogadta, de ajánlásként mellékeli az USA (Nephrology Core Curriculum) képzési programjait is.

Elméleti követelmények (EU alapján)

  1. a jelöltnek ismernie kell a vese és a húgyutak anatómiáját, szövettanát és élettanát
  2. ismernie kell a következő kórállapotok klinikai képét, kórélettanát és ellátását:
  3. ismernie kell az immunológia alapfogalmait és a vesebetegségekhez vezető immunmechanizmusokat
  4. ismernie kell a veseelégtelenség hatását a gyógyszerek metabolizmusára és ezzel összefüggésben a gyógyszerek dózisának módosítását Ismernie kell a gyógyszerek lehetséges vesekárosító hatásait.
  5. tudnia kell vizeletet vizsgálni és értékelni (vizelet elemzés és üledékvizsgálat). Ismernie kell a vesebetegségekkel kapcsolatos hematológiai, biokémiai, szövettani és immunológiai vizsgálatokat és azok értékelését.
  6. ismernie kell az alábbi vizsgálatok javallatait, ellenjavallatait, lehetséges szövődményeit és az eredmények értékelését (ahol szükséges):
  7. ismernie kell a hemodialízis, peritonealis dialízis, hemofiltráció elméleti és gyakorlati vonatkozásait
  8. ismernie kell a vesebetegségek diétás kezelésének elveit és gyakorlatát
  9. ismernie kell az élő és cadaverből történő vesetranszplantáció orvosi és jogi javallatait és ellenjavallatait

II.3 Gyakorlati követelmények

A gyakorlati követelményeket az itt leírt EU-s és a mellékletben szereplő amerikai követelmények tartalmazzák.

Általános elvárások
A jelöltnek:

  1. tudnia kell teljes, részletes, pontos, logikusan felépített és áttekinthető anamnézist felvenni
  2. a fizikális vizsgálatnál fel kell ismernie a betegségre vonatkozó ill.
  3. azzal összefüggésbe hozható klinikai tüneteket
  4. pontos, érthető és olvasható kórtörténetet kell tudnia vezetni
  5. az együttműködő orvosi és segédszemélyzettel megfelelő kapcsolatot kell kiépítsen
  6. ismernie kell a vesebiopszia technikáját és annak lehetséges szövődményeit
  7. kívánatos, hogy tudjon centrális vénát biztosítani
  8. ismernie kell a peritonealis katéter behelyezésének technikáját és annak lehetséges szövődményeit

II.4. Alkalmasság

A jelölt:

  1. viseltessen empátiával a betege és annak hozzátartozói iránt
  2. legyen készséges betege szóbeli és írásbeli tájékoztatásában
  3. kapcsolódjon be a tudományos kutatásba
  4. ismerje és értékelje a dialízis és a transzplantáció etikai vonatkozásait

 

III. FORRÁSMUNKÁK, TANFOLYAMOK

III.1. Ajánlott irodalom:

III.2. Ajánlott tanfolyamok:

III.3. Ajánlott tudományos rendezvények:

 

IV. A MAGYAR NEPHROLOGIAI TÁRSASÁG EDDIG AKKREDITÁLT CENTRUMAI ÉS DECENTRUMAI

IV.1. Nephrologiai centrumok:

IV.2. Gyermek betegellátás:

IV.3. Nephrologiai decentrumok:

IV.4. CAPD akkreditált helyek:

 

V. NEPHROLOGY CORE CURRICULUM (1. sz. melléklet)
(nem kötelezően ajánlott)

Az Amerikai Nephrologiai Társaság (ASN) és az Amerikai Nephrologiai Képzési Program Igazgató Tanácsának (ACGME) javaslata.

A képzésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

1./ Glomeruláris betegségek
2./ Diabetes mellitus és diabeteses nephropathia
3./ Hypertonia
4./ Akut veseelégtelenség és intenzív nephrológiai ellátás
5./ Krónikus veseelégtelenség
6./ Dialízis
7./ A sav-bázis egyensúly zavarai
8./ A folyadék és elektrolit háztartás zavarai
9./ Cystás és öröklődő vesebetegségek
10./ Tubulointerstitialis beteségek és húgyúti fertőzések
11./ Kétvegyértékű kation és ásványi anyagcsere zavarok
12./ Transzplantáció
13./ Terhesség során jelentkező vesebetegségek
14./ Vesefunkciók vizsgálata
15./ A gyógyszerek farmakológiája vesebetegségben
16./ Szakértelem és etikai magatartás
17./ Kutatás tervezés, módszerek és felelős magatartás
 

GLOMERULÁRIS BETEGSÉGEK

I. A program tartalma

  1. A jelölteknek legyenek alapvető ismereteik a következő területeken:
    1. A normális glomerulus szerkezete és működése, ill. ezek változása és a glomeruláris károsodás fő tünetei (proteniuria, csökkent GFR) közötti kapcsolat.
    2. Az emberi glumeruláris kórképeket előidéző fő immunológiai mechanizmusok és azon jellemzők, amelyek alapján ezek immunfluorescenciával és elektronmikroszkóppal elkülöníthetőek egymástól.
    3. A normális immunválasz alapvető sajátosságai, az autoimmunitás jelenlegi elmélete és a glomeruláris károsodást okozó vagy azt mediáló immunológiai tényezők.
  2. A jelöltek legyenek jártasak és fejlesszék ismereteiket a következő témakörökben:
    1. A hematúria és proteinúria gyakori és ritka okai, klinikai felismerésük és kezelésük.
    2. A glomeruláris szindrómák etiológiája, és klinikai tünetei, ideértve a nephrosis, nephritis és rapid progresszív glomerulonephritis csak vesére lokalizálódó vagy szisztémás betegséghez társuló megjelenési formáit.
  1. A jelöltek mélyreható ismeretekre tegyenek szert az idiopathiás glomeruláris betegségek pathológiája, klinikai tünetei és terápiára adott reakciójuk területén:
    1. Minimal change nephropathia gyermek-és felnőttkorban, különös tekintettel a corticosteroid terápiára adott reakcióra, az akut veseelégtelenség felnőttkorban való kialakulására és a malignus tumorokkal való összefüggésre.
    2. Membranoproliferatív glomerulonephritis I., II., III., típusai, ezen betegségek klinikai és pathológiai jellegzetességei, a hepatitis C-vel és a cryoglobulinaemiával összefüggésben.
    3. Focalis segmentalis glomerulosclerosis (FSGS), ennek különböző pathológiai és klinikai szindrómái és ezek kapcsolata a különböző mértékű vesetömeg csökkenéssel. A "primer" focalis sclerosis klinikopathológiai szindrómáinak demográfiája és kimenetele, beleértve a "collapsing" FSGS-t, a glomerulus "tip" léziót és a perihiláris FSGS-t.
    4. Idiopathiás és szekunder membranás nephropathia klinikai tünetei, pathológiája, diagnosztikai sajátosságai és a betegség kezelésével kapcsolatos ellentmondások alapos ismerete.
    5. IgA nephropathia, elsősorban klinikai lefolyása, természetes folyamata, prognosztikai markerei.
    6. Posztinfekciózus glomerulopathiák (baktérium, parazita, rickettsia, gomba okozta) - epidemiológiája, klinikai lefolyása, a terápia eredményessége, különösen a HIV infekció vonatkozásában.
  1. A jelölteknek legyenek alapos ismereteik a szisztémás betegségekhez társuló glomeruláris betegségekről, úgy mint azok pathológiája, klinikai és szerológiai sajátosságaik, kezelésre adott válaszuk:
    1. Nekrotizáló és félholdképződéssel járó glomerulonephritis:
      1. Anti-glomerularis basalmembrán betegség
      2. Immuncomplex betegség, beleértve a lupus nephritist, posztinfekciózus glomerulonephritist, Henoch-Schönlein purpurát
      3. Pauci-immun glomerulonephritis, kisér vasculitis.
    2. Rheumás betegségek renális manifesztációi - szisztémás sclerosis, Sjögren szindróma, kevert kötőszöveti betegség, rheumatoid arthritis, Bechet szindróma, ismétlődő polychondritis, familiaris mediterrán láz.
    3. Dysproteinaemiához társuló vesebetegségek - myeloma multiplex, amyloidosis, fibrillaris/immunotactoid glomerulopathia, kevert cryoglobulinaemia.

II. Tapasztalat a betegellátásban

  1. A jelölteknek legyenek ismereteik és tapasztalatuk az alábbi területeken:
    1. Izolált proteinuria, haematuria, nephrosis szindróma és akut glomerulonephritis diagnózisa és kezelése.
    2. A glomerulonephritis szerológiai értékelése, ideértve az anti-glomeruláris bazálmembrán (anti-GBM), ANCA, antinucleáris és baktérium elleni antitestek, a hypocomplementaemia, cryoglobulinémia kimutatás diagnosztikai értékének és korlátainak ismerete.
    3. Vesebiopszia indikációi, szövődményei, a fő glomeruláris betegségek morphológiai és immunhisztológiai jellegzetességei.
    4. Nephrosis szindrómás, akut glomerulonephritises (primer és szekunder, szisztémás betegség mellett fellépő) beteg kezelése, indikációk, szövődmények, a különböző immunszupresszív protokollok értéke.

DIABETES MELLITUS ÉS DIABÉTESZES NEPHROPATHIA

I. A program tartalma

  1. A jelölteknek legyenek alapvető ismereteik a diabéteszes glomerulosclerosis (DGS) pathophysiológiájának jelenlegi felfogásáról, ideértve:
    1. Insulin dependens diabetes mellitus nephropathia (IDDM) és non-insulin dependens diabetes mellitus (NIDDM) nephropathia epidemiológiája és lefolyása.
    2. Diabetészes nephropathia (DN) pathophysiologiai mechanizmusa és hisztológiai manifesztációi.
    3. A DN prevenciójának lehetőségei.
    4. Igazolt DN kezelése.
    5. A DN talaján kialakult végállapotú veseelégtelenség kezelési lehetőségei - hemodialízis, peritoneális dialízis, vesetranszplantáció, vese-pankreász transzplantáció.
  2. A jelöltek mélyreható ismereteket szerezzenek az alábbi területeken:
    1. A diabetes mellitus vese és húgyúti szövődményei.
    2. Az IDDM-s és NIDDM-s betegeknél kialakuló diabéteszes glomerulosclerosis (DGS) fő klinikai, hisztológiai sajátosságai, epidemiológiája és lefolyása.
    3. A diabéteszes nephropathia (DN) prevenciójára, illetve a progresszió lassítására vonatkozó klinikai tanulmányok eredményei.
    4. A diabetes mellitus talaján kialakuló végállapotú veseelégtelenség (ESRD) különböző kezelési lehetőségeinek relatív előnyei és hátrányai - hemodialízis, peritoneális dialízis, vesetranszplantáció, vese-pankreáz transzplantáció.
  1. A jelölteknek ismerniük kell a következőket:
    1. A "microalbuminuria" definíciója, értelmezése, prognosztikai értéke, klinikai haszna és jelentősége.
    2. Az előrehaladott diabéteszes nephropathia (DN) esetén felmerülő sajátos orvosi és sebészeti problémák és kezelésük.

II. Tapasztalat a betegellátásban

  1. A jelölteknek tapasztalatot kell szerezniük: a progresszív diabéteszes nephropathiában (IDDM, NIDDM) szenvedő betegek állapotának értékelésében, kezelésében, a vérnyomás, a folyadék és elektrolit háztartás zavarainak, a szénhidrát háztartás, a nem renális eredetű diabéteszes szövődmények kezelésében.
  2. A jelölteknek tapasztalatot kell szerezniük: a diabétesz talaján kialakult végstádiumú veseelégtelenségben szenvedő, hemodialízis vagy peritoneális dialízis kezelésében részesülő betegek állapotának értékelésében és kezelésében.
  3. Legyen tapasztalatuk: a diabéteszes nephropathiás vesetranszplantációra váró beteg állapotának értékelésében.
  4. Legyen tapasztalatuk: a diabéteszes nephropathiás betegek transzplantáció során és azt követően történő kezelésében.

 

HYPERTONIA

I. A program tartalma

  1. A jelölteknek képzésük alatt meg kell ismerniük és érteniük a következőket:
    1. A hypertonia epidemiológiája.
    2. A primer hypertonia pathogenezise, természetes lefolyása.
    3. A hypertoniás beteg állapotának értékelése.
    4. A hypertonia nem gyógyszeres kezelése.
    5. Az antihypertenzív gyógyszerek pharmakológiája, klinikai alkalmazásuk.
    6. A vese parenchymás betegségeihez társuló hypertonia krónikus dialízis alatt és vesetranszplantáció után.
    7. Renovasculáris hypertonia: pathogenesis, okok, klinikai tünetek, szűrés, diagnosztika és kezelés.
    8. Orális antikoncipiensek indukálta hypertonia.
    9. Pheochromocytoma: pathophysiologia, klinikai tünetek, diagnosztika, kezelés.
    10. Primer aldosteronizmus: pathophysiológia, klinikai tünetek, diagnózis, kezelés.
    11. A szekunder hypertonia egyéb formái - Cushing szindróma, kongenitális mellékvese hyperplázia, coarctatio aortae, pajzsmirigy betegség, mellékpajzsmirigy túlműködés, acromegalia, alvási apnoe, gyógyszerek indukálta hypertonia.
    12. A hypertoniához társuló sürgősségi és életveszélyes állapotok.

II. Tapasztalat a betegellátásban

  1. A jelölteknek legyenek ismereteik és tapasztalataik az alábbi területeken, mind a fekvőbeteg, mind a járóbeteg ellátásban:
    1. Fel kell tudniuk mérni a hypertonia és a célszerv károsodás súlyossági fokát. Tudniuk kell az ABPM szerepét és jelentőségét a hypertoniás beteg állapotának megítélésében.
    2. Képesnek kell lenniük arra, hogy meghatározzák a kezelés célját, továbbá ismerniük kell a nem gyógyszeres kezelési elveket úgy, hogy a társbetegségeket is figyelembe véve tudják kiválasztani a megfelelő terápiás eszközöket. A nem gyógyszeres kezelési elveket éppúgy ismerjék, mint a társbetegségeknek is megfelelően végzett antihypertenzív gyógyszeres kezelést, illetve gyógyszerválasztást.
    3. A jelöltek legyenek jártasak a vese parenchymás betegségeiben, továbbá a dialízis során és vesetranszplantáció után fellépő hypertonia kezelésében.
    4. Tudniuk kell, hogy milyen tünetek és jelek utalnak a szekunder hypertonia okaira, ismerjék ezen betegségek különböző szűrési lehetőségeit, diagnosztikai vizsgálatait és kezelését.
    5. A jelöltek legyenek jártasak a hypertoniában fellépő különböző sürgősségi és életveszélyes állapotok kezelésében.

 

AKUT VESEELÉGTELENSÉG ÉS A SÜRGŐSSÉGI NEPHROLOGIA

I. A program tartalma

  1. A jelöltnek a képzés ideje alatt meg kell értenie és tudást kell szereznie az alábbi területeken:
    1. A vese és a glomerularis hemodinamika normális szabályozása
    2. Akut veseelégtelenség differenciál diagnózisa.
      1. Prérenális azotémia patofiziológiája.
      2. Intrinsic veseelégtelenség patofiziológiája, beleértve akut glomerularis betegségek, akut tubuláris nekrózis, akut interstitialis nephritis.
      3. Obstruktív veseelégtelenség pathophysiológiája.
    3. Akut veseelégtelenség mechanizmusa posztoperatív betegnél.
    4. Akut veseelégtelenség mechanizmusahepatobiliaris betegségekben
    5. Akut veseelégtelenség okai tumoros és immunszupprimált betegekben.
    6. Akut veseelégtelenség okai AIDS-ben szenvedő betegekben.
    7. Akut veseelégtelenség metabolikus következményei:
      1. hormonális
      2. nutricionális
      3. elektrolit
      4. sav-bázis
      5. volumen.
    1. Akut veseelégtelenségben végzett vizsgálatok értékelése, kezelés
      1. Akut veseelégtelenség radiológiai diagnosztikája.
      2. Biokémiai vizsgálatok akut veseelégtelenségben.
      3. Vesebiopszia szerepe akut veseelégtelenségben
      4. Dialízis nélküli terápia
      5. Dialízis kezelések
        1. Hemodialízis szerepe
        2. Peritonealis dialízis szerepe
        3. Folyamatos kezelés szerepe.
    1. Súlyos állapotban lévő betegek hemodinamikai monitorozása.
    2. Elektrolit/sav-bázis zavarok kezelése súlyos állapotú betegeknél.
    3. Folyadék terápia súlyos állapotú betegekben.
    4. Vasoaktív gyógyszerek alkalmazása súlyos állapotú betegekben.
    5. 1Az extracorporalis terápia szerepe gyógyszer mérgezésben, különösen etilén-glikol, lithium, theophyllin, salicylát és barbiturát mérgezésekben.

II. Betegek ellátásában szerzett tapasztalatok

  1. A jelölteknek gyakorlatot kell szerezniük: az akut veseelégtelenség felismerésében és kezelésében.
  2. A jelölteknek tapasztalatot kell szerezniük: a folyadék-elektrolit és sav-bázis háztartás eltéréseinek az értékelésében, illetve kezelésében, súlyos állapotú betegekben.
  3. A jelölteknek tapasztalatot kell szerezniük: a hemodinamika értékelésében, a folyadék és vasoaktív gyógyszerek alkalmazásában súlyos állapotú betegekben.
  4. A jelölteknek gyakorlatot kell szerezniaz alábbi dialízis-technikák alkalmazásában: hemodialízis, peritonealis dialízis, az ún. folyamatos technikák (veno-venosus hemodialízis, hemofiltrációs eljárások)
  5. A jelölteknek gyakorlatot kell szerezniük a toxikus anyagok eltávolítására alkalmazható extracorporalis kezelésekben.
  6. Szerezzenek gyakorlatot a megfelelő vérnyerési módokban (centrális véna kanülálás).

 

KRÓNIKUS VESEELÉGTELENSÉG

I. Program tartalma

  1. A jelöltek szerezzenek ismereteket a képzés során a következőkről:
    1. Krónikus veseelégtelenség aetiológiája.
    2. A glomerularis, interstitialis, vascularis és obstruktív folyamatok talaján kialakuló krónikus veseelégtelenségértékelése, diagnózisa, kezelése terén, beleértve az alábbiakat is.
      1. glomerularis folyamatok diagnózisa
      2. interstitialis folyamatok diagnózisa
      3. prerenalis folyamatok diagnózisa
      4. obstruktív folyamatok diagnózisa.
      5. A krónikus veseelégtelenséghez vezető szisztémás folyamatok diagnózisa, különösen:
        1. Diabetes mellitus
        2. Hypertonia
        3. Ischaemiás vesebetegség
    3. A jelenlegi koncepciók és klinikai tanulmányok eredményei alapján: a diéta, a hypertonia, a bivalens kationok szerepe a krónikus vesebetegség progressziójában.
    4. Krónikus veseelégtelenség kezelése prédialízis stádiumban, különös figyelemmel a diétára, anaemiára, metabolikus csont betegségre és a gyógyszerek dózirozására.
    5. Anaemia szerepe a krónikus veseelégtelenségbenszenvedő betegek kezelésében. Vas, erithropoetin, és egyéb készítmények alkalmazása a krónikus veseelégtelenséghez társult anaemiában.
    6. Végstádiumú veseelégtelenség dialízis kezelési indikációja, fisztula készítése krónikus veseelégtelenség ideje alatt.
    7. Gyógyszerek megfelelő alkalmazása, beleértve a dózis módosítását progresszív krónikus veseelégtelenségben.
    8. Képalkotó vizsgálatok (intravénás pyelográfia, computer tomográfia, ultrahang, izotóp módszerek) értékelése krónikus veseelégtelenség esetén.

II. A betegellátásban szerzett tapasztalatok

  1. A jelöltekneklegalább 1 éven át kell nephrológiai szakrendelésen tapasztalatot szerezniea krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek kezelésében.
  2. Ehhez szükséges, hogy megfelelő számú beteggel találkozzanak, és tapasztalatokat szerezzenek a glomerularis, interstitialis és obstruktív vesefolyamatok ellátásában. Továbbá megfelelő számú beteggel való foglalkozás szükséges ahhoz is, hogy biztonságosan kezeljék a hypertoniát, anaemiát és diabetes mellitust.
  3. A jelölteknek tudniuk kell értékelni az intravénás pyelogramot, a radiofarmakológiai vizsgálatokat, a renalis arteriográfiát és a vese ultrahangos vizsgálatát krónikus veseelégtelenség esetén.
  4. A jelölteknek kellő számban gyakorolni kell a percután vesebiopsziás vizsgálatot.
  5. A jelölteknek fel kell ismerniük a biopsziás anyag hisztológiai jellemzőit és diagnózisát.

 

DIALÍZIS

I. A program tartalma

  1. Az akut és krónikus hemodialízishez valamint a peritonealis dialízis kezelésekhez használatos kanülöktípusai, előnyei, hátrányai és komplikációi valamint azok használata.
  2. A hemodialízishez rendelkezésre álló víz, dializáló gépek, csatlakozások valamint peritoneális dialízisnél alkalmazott eszközök (cycling rendszerek).
  3. A jelenleg beszerezhető hemodializátorok és azok előnyei és hátrányai tekintettel a membrán összetételre, biokompatibilitásra, és egyéb paraméterekre.
  4. A hemodialízis és peritonealis dialízis helyes és pontos alkalmazása, a dialízis dózisának monitorozása.
  5. A hemodialízis leggyakoribb szövődményei - hypotensio, izomgörcs, arrhythmia, hemolízis, légembolia stb.
  6. A peritoneális dialízis leggyakoribb szövődményei - peritonitis, hypotensio, sérvek, dializálófolyadék szivárgás, inadaequat dialízis stb.
  7. Dializátorok újra felhasználatának kivitelezése, előnyei, hátrányai.
  8. Continuus dialízis kezelés, beleértve: a folyamatos arteriovenosus hemodiafiltráció, a folyamatos veno-venosus hemodiafiltráció.
  9. A végstádiumú veseelégtelenség kezelése és diétás tanácsok.
  10. A végstádiumú veseelégtelenségben fellépő komplikációk okainak feltárása és kezelése (anaemia, renalis osteodystrophia, dialízis amyloidosis, hypertonia, hyperlipidaemia, és szerzett cystás vesebetegség).
  11. A gyógyszerek megfelelő használata és a dózis módosítása dialíziskezelésben részesülő betegeknél.
  12. Az egészségügyi biztosító (Magyarországon - OEP) szerepe a veseelégtelenségben szenvedő betegek ellátásában, finanszírozásában.

II. A betegellátásban szerzett tapasztalatok

  1. A jelölteknek gyakorlatot kell szerezniük: az akut veseelégtelenségben szenvedő betegek ellátásában (dialízis kezelések beleértve: intermittáló hemodialízis, folyamatos peritonealis dialízis, extracorporális folyamatos művese kezelések stb.)
  2. A jelölteknek gyakorlatot kell szerezniük: a krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek ellátásában (a hemodialízis kivitelezése, a dialízis monitorozása, az eritropoetin dozírozása, a renalis osteodystrophia kezelése, dialízis fistula ellenőrzés).
  3. A jelölteknek a fent (hemodialízis) felsorolt követelmények szerint kell tapasztalatot szerezniük a krónikus peritonealis dialízis programban levő betegek ellátásában is. Továbbá a jelölteknek részt kell venniük egy multidisciplinaris csoport munkájában, amely felméri a betegek dialízis kezelésre való alkalmasságát, és meghatározza a dialízis kezelés formáját.

 

A SAV-BÁZIS EGYENSÚLY ZAVARAI

I. A program tartalma

  1. A jelölteknek ismereteket kell szerezniük a következő témákban:
    1. Sav-bázis háztartás, puffer.
    2. Artériás széndioxid nyomás és széndioxid egyensúly meghatározói.
    3. A plazma bikarbonát koncentráció és a hidrogén ion egyensúly meghatározói, beleértve a renalis acidifikációs folyamatokat és a bikarbonát reabsorptio fiziológiáját, valamint a titrálható sav excretiót és az ammónia excretiót.
    4. A sav-bázis háztartás zavarainak klinikai értékelése.
    5. Renalis tubularis acidózis: patogenesis, klinikai tünetek, okok, diagnózis, kezelés.
    6. Uraemiás acidózis: sav-bázis homeostasis végstádiumú veseelégtelenségben
    7. Metabolikus acidózis egyéb típusai: pathogenesis, klinikai jellemzők, okok, diagnózis, kezelés.
    8. Metabolikus alkalózis: pathogenesis, klinikai tünetek, okok, diagnózis, kezelés.
    9. Respiratorikus acidózis: pathogenesis, klinikai tünetek, okok, diagnózis, kezelés.
    10. Respiratórikus alkalózis: pathogenesis, klinikai tünetek, okok, diagnózis, kezelés.
    11. Sav-bázis háztartás zavarának kevert típusai.

II. Tapasztalat a betegellátásában

  1. A jelölteknek a következők szerint kell gyakorlatot szerezniük a fekvő osztályokon és szakrendeléseken:
    1. A jelölteknek meg kell tudni becsülni a sav-bázis paraméterek pontosságát, és tudni kell interpretálni a szérum és vizelet sav-bázis adatait, beleértve azanion rést (anion gap).
    2. A jelöltnek a beteg anamnesise, fizikális vizsgálata és laboratóriumi adatai alapján meg kell tudni állapítani, hogy milyen természetű a sav-bázis zavar, és hogy egyszerű vagy kevert sav-bázis zavarról van-e szó.
    3. A jelölteknek gyakorlatot kell szerezniük a renálistubularis acidózis, az uraemiás acidózis és a végstádiumú veseelégtelenségben szenvedő betegek sav-bázis homeosztázisának kezeléseterületén.
    4. A jelöltnek az egyéb típusú metabolikus acidózis kezelésében is gyakorlatot kell szerezniük.
    5. A jelölteknek legyen tapasztalatuk a metabolikus alkalózis kezelésében.
    6. A jelölteknek legyen gyakorlatuk a respiratorikus acidózis és alkalózis kezelésében.
    7. A jelölteknek legyen gyakorlatuk a kevert sav-bázis zavarok kezelésében.

 

A FOLYADÉK ÉS ELEKTROLIT HÁZTARTÁS ZAVARAI

I. A program tartalma

  1. A jelölteknek a gyakorlati időn belül ismereteket kell szerezniük a következő területeken:
    1. Nátrium egyensúly fiziológiája, beleértve az extracellularis volumen szenzorait, effektor rendszerek, tubularis nátrium transzport folyamatok, renalis nátrium excretio szabályozása.
    2. Hypovolaemia: patofiziológia, okok, klinikai tünetek, diagnózis, kezelés.
    3. Oedemával járó kórképek: patofiziológia, okok, klinikai tünetek, diagnózis, kezelés.
    4. Diuretikumok klinikai alkalmazása, komplikációi.
    5. Vízháztartás fiziológiája, beleértve:nyomás (tonicitási) szensorok, effektor rendszerek, vizelet koncentrálás ellenáram mechanizmusa, a víz reabsorpcio sejt fiziológiája a gyűjtőcsatornában, a víz excretio renalis szabályozása.
    6. Hyponatraemia: patofiziológia, okok, klinikai tünetek, diagnózis, kezelés.
    7. Hypernatraemia: patofiziológia, okok, klinikai tünetek, diagnózis, kezelés.
    8. Polyurias betegek kivizsgálása, kezelése.
    9. Kálium egyensúly fiziológiája,beleértve a transcellularis kálium áramlás szabályozása, a kálium reabsorptio és secretio, tubularis transzport folyamatai és a vese kálium excretiójának szabályozása.
    10. Hypokalaemia: patofiziológia, okok, klinikai tünetek, diagnózis, kezelés.
    11. Hyperkalaemia: patofiziológia, okok, klinikai tünetek, diagnózis, kezelés.
    12. Nátrium, víz, kálium egyensúly zavarai végstádiumú veseelégtelenségben.

II. Tapasztalat a betegellátásban

  1. A jelölteknek legyen ismeretük és tapasztalatuka fekvő - és járóbetegek ellátásában a következőkről:
    1. A jelöltek legyenek képesek felmérni a szérum és vizelet elektrolit eredményeinek validitását és relevanciáját a betegek kezelésében.
    2. A jelöltek legyenek képesek a volumen statust felmérni (beleértve a centrális vénás nyomás, és Swan-Ganz mérések értékelése) és a hypovolaemiás és oedemás állapotokat felismerni és kezelni.
    3. A jelöltek ismerjék a diureticumok használatát és azok komplikációit.
    4. A jelöltek legyenek képesek a hyponatraemiát diagnosztizálni és kezelni akut és krónikus állapotokban.
    5. A jelöltek legyenek képesek a hypernatraemiát diagnosztizálni és kezelni akut és krónikus állapotokban.
    6. A jelölteknek tudniuk kell kivizsgálni és kezelni a polyuriás betegeket.
    7. A jelölteknek tudniuk kell a hypokalaemiát és hyperkalaemiát kivizsgálni és kezelni. Tudniuk kell ezen kórképek akut és hosszú távú kezelését.
    8. A jelölteknek tudniuk kell a végstádiumú veseelégtelenségben kialakuló nátrium, víz és kálium háztartás zavarainak az értékelését és kezelését.

 

CYSTÁS ÉS ÖRÖKLŐDŐ VESEBETEGSÉGEK

I. Program tartalma

  1. A jelöltek tudnivalója:
    1. Öröklődő betegségek genetikája
      1. Mendel-féle öröklődés ismerete
      2. "Gene linkage" analízis megértése
      3. A leggyakoribb örökölődő vesebetegségek felelős génjeinek jellegzetességei és kromoszómális lokalizációjának ismerete
    2. Klinikai, diagnosztikai és epidemiológiai különbségek a cystás betegségek (egyszerű, szerzett, örökölt) között, és hajlamuk renális malignitásra
    3. Örököltcystás betegségek diagnózisa.
      1. "Gene linkage"analízis és mutáció analízis a szűrésben.
      2. Vizelet vizsgálat, vesefunkciós vizsgálatok és radiológiai vizsgálat szerepe.
      3. Prenatalis diagnózis lehetőségei és "pretest" tanácsadás.
    1. A tüneti megközelítés
      1. Jártasság az örökölt cystikus és nem cystikus betegség kórlefolyásában.
      2. Klinikai megnyilvánulás ismerete.
      3. Jártasság az extrarenalis manifesztációkban.
    1. Kezelés
      1. Veseelégtelenség, proteinuria és hypertonia progressziójának kezelési stratégiája nem cysticus örökölt vesebetegségben
      2. Cystikus betegségben szenvedő betegek kezelése: fájdalom, hypertonia, vesekő, haematuria, infekció, progresszív veseelégtelenség
      3. Autoszomális domináns polycystás vesebetegség (ADPKD) extrarenális manifesztációinak ismerete, kezelése: (mitralis billentyű prolapsus, diverticulum betegség, intracranialis aneurysma, cystás májbetegség)

II. Tapasztalat a betegellátásában

  1. A jelölteknek legyen tapasztalatuk: a különféle cysticus vesebetegségek diagnózisában és kezelésében, különös tekintettel az ADPKD-ra és annak különböző renális és extrarenális manifesztációira.
  2. A jelölteknek legyen tapasztalatuk: a nem cystikus örökölt betegségek diagnózisában és kezelésében különös figyelemmel az Alport szindrómára és annak renális és extrarenalis komplikációira.
  3. A jelölteknek legyen ismeretük: az örökölt vesebetegségben szenvedő betegek genetikai tanácsadásának elveiről.

 

TUBULOINTERSTITIALIS BETEGSÉGEK ÉS HÚGYÚTI INFECTIÓK

I. A program tartalma

  1. A jelölteknek általános ismereteik legyenek az alábbiakról:
    1. Ép vesetubulusok és interstitium struktúrája és funkciója.
    2. Akut és krónikus interstitialis betegségek pathofiziológiai mechanizmusai.
      1. Immun-mediált interstitialis nephritisek.
      2. Interstitiális hegesedés, mint a primér glomerularis és vascularis betegségek következménye.
      3. Reflux nephropathia
      4. Obstruktív nephropathia
    3. Interstitialis betegség pathofiziológiája.
      1. Immunpathogenetikai és nem-immun mechanismusok.
      2. Kapcsolat a glomerularis funkcióval.
      3. Kapcsolat a fő tubularis defektusokkal, mint a diabetes insipidus, acidificatio, és kálium excretio.
      4. Akut és krónikus húgyúti obstrukció hatásai.
    1. Diagnosztikai eljárások
      1. Tubularis defektusok meghatározása
      2. Obstrukció vizsgálata
      3. Akut és krónikus interstitiális nephritis definiciója
    1. Bakteriális húgyúti infekciók pathogenesise, kezelése
      1. Az infekciók fő pathogenetikai specieszei, módjai és lefolyása.
      2. Megfelelő antibiotikum választása.
      3. Visszatérő vagy rezisztens infekciókban szenvedő beteg megfelelő kivizsgálása.

II. Tapasztalat a betegellátásban

  1. A jelöltek szerezzenek ismeretet a következőkről:
    1. Akut allergiás interstitialis nephritis klinikai tünetei, okai, lefolyása, kezelése.
    2. Akut pyelonephritis klinikai tünetei, predisponáló tényezői, komplikációi, bakteriológiai profilja, kezelése.
    3. Symptomatikus és asymptomatikus bakteriuriás betegek kezelése, beleértve a jártasságot a:
      1. Fő pathogén speciesek, az infekció forrása és lefolyása.
      2. Megfelelő antibiotikum választása
      3. Recurrens és resistens infekciókban szenvedő betegek megfelelő kivizsgálása, kezelése
      4. Kapcsolatos betegségek, mint a nem specifikus urethritis, prostatitis, és hemorrhagiás cystitis.
    4. Reflux nehropathia (krónikus pyelonephritis) és analgetikum nephropathia klinikai és radiológiai jellemzői, lefolyása, kezelése, valamint a papillaris nekrozis differentiál diagnózisa.
  2. A jelölteknek legyen ismeretük:
    1. Akut és krónikus interstitialis nephritisek patológiai jellemzői.
    2. Klinikai laboratóriumi vizsgálatok -tubularis functio, koncentrációs képesség, vizelet acidificatio, kálium háztartás (handling), és különböző reabszorpicós funkiók - értékelése.
  1. A jelölteknek legyen tudomásuk: a ritkaszindrómákról amelyek a renális interstitiumra hatnak, pl. xanthogranulomatosus pyelonephritis, lymphomatózus infiltratio, és egyéb granulomatózus beteségek.

 

BIVALENS KATION ÉS ÁSVÁNYI METABOLIZMUS ZAVARAI

I. A program tartalma

  1. A jelöltek a gyakorlati időn belül szerezzenek ismeretet a következőkről:
    1. Calcium és foszfor egyensúly emberben.
    2. A vese szerepe a magnézium, és foszfor anyagcserében.
    3. A kalciumanyagcserét befolyásoló hormonok fiziológiája, specifikusan: parathromon, D- vitamin, calcitonin, és parathromon - related peptidek.
    4. A calcitrop hormonok szabályozásának átfogó szemlélete, mechanizmusa normális körülmények között, illetve akut és krónikus veseelégtelenség esetén.
    5. A csont fiziológiája.
    6. A renális osteodystrophia különböző típusainak diagnosztikája és kezelése, csont biopszia interpretálása, jártasság a csontbiopszia leletének értékelésében krónikus vesebetegségben.
    7. Calcium nephrolithiasis, urát nephrolithiasis, fertőzött kövek, cystin kövek pathogenesise és kezelése.
    8. Műtéti beavatkozások a vesekő betegség kezelésére.

II. Tapasztalat a betegellátásban

  1. A jelölteknek legyen gyakorlatuk az alábbiak diagnosztizálásában és kezelésében mind fekvőbeteg részlegen, mind rendelőintézetben:
    1. Renális osteodystrophia típusai
    2. Hyper-és hypocalcaemia, hyper-és hypofoszfataemia, hypo-és hypermagnesaemia.
    3. Nephrolithiasis különböző formái.
    4. Csontbiopszia interpretálása

 

TRANSZPLANTÁCIÓ

I. Program tartalma

  1. Immunológia/Immunogenetika
    1. Normális immunválasz
    2. Immunválasz allograftokra
    3. Gyulladásos reakciók allograftokra
    4. Tolerancia mechanizmusok
    5. Immunogenetika és szövettipizálás, "crossmatching és surveillance" a panel-reaktív antitestek követése.
  2. Transzplant pharmacológia

Pharmacológia alapelvei és immunszuppressív szerek hatásmechanizmusa, beleértve glukocorticoidok, azathioprine, mycofenolát mofetil, cyclosporin,tacrolimus, sirolimus, és monoclonalis és polyclonalis antitestek.

    1. A non-immunsuppressív készítmények pharmacológiájának alapelvei, azok alkalmazása a transzplantáció idején infekció profilaxisra, párhuzamosan fennálló betegségek kezelésére, különös tekintettel a várható gyógyszer interakciókra és azok kezelésének lehetőségeire.
  1. Recipiensek kiválasztása
  2. Klinikai vese és pancreas transzplantáció
    1. Történelmi perspektíva
    2. A recipiens pre-transzplantációs kivizsgálása.
    3. Az élő donor pre-transzplantációs kivizsgálása.
    4. Cadaver donor/szerv pre-transzplantációs kivizsgálása
    5. Műtéti módszerek, műtéti megoldások.
    6. Transzplantált vese fiziológiája.
    7. Allograft dysfunkció pathogenezise, pathológiája.
    8. Post-transzplantációs ellátás/kórházi ellátás
    9. Post-transzplantációs ellátás/rövid és hosszú távú ambuláns ellátás.
    10. Várható klinikai kimenet/rizikófaktorok analízise.
    11. Gyermek vese transzplantáció speciális szempontjai.
    12. Pancreas és vese/pancreas transzplantáció speciális szempontjai.
  1. Transzplantáltak fertőző betegségei/prae- és posttranszplantációs betegségeik.
  2. Terhesség és transzplantáció
  3. Tumor és transzplantáció
  4. Transzplantáció etikája
  5. Transzplantáció gazdasági szempontjai

II. Tapasztalat betegellátásban

  1. Prétranszplantáció: felkészítés, tanácsadás, a donor és recipiens kivizsgálása.
  2. Közvetlen postoperatív kezelés: extracellularis folyadék volumen vizsgálata és kezelése. Csökkenő vizeletürítés és a transzplantált vese elsődleges működési zavara
  3. Korai post-transzplantációs kezelés: adequat immunszuppresszió biztosítása: rejectió, infekció, hemolyticus uraemiás szindróma , urológiai és vascularis komplicatiók diagnózisa és kezelése,gyógyszer interakciók és toxicitás diagnózisa és kezelése.
  4. Hosszútávú post-transplantációs kezelés: adequat immunszuppresszió megállapítása: hosszútávú immunszuppressziós terápia szövődményeinek a kezelése, valamint gyógyszer-indukált allograft dysfunckió, primér betegség visszatérése, új post-transzplantációs glomerulonephrits, post-transzplantációs polycythemia, avascularis nekrózis, dyslipidaemia, glukóz intolerancia, májfunkciós eltérések, limfoproliferatív betegségek, bőr és egyéb szervek tumorai.

 

TERHESSÉG ÉS VESEBETEGSÉG

I. A program tartalma

  1. A jelöltek a gyakorlati időn belül szerezzenek ismeretet az alább felsorolt területekről:
    1. A vizeletkiválasztó rendszer anatómiai és funkcionális változási terhesség alatt, e változások fontossága klinikai körülmények között, különös figyelemmel a kehely és ureter változásaira, a vese hemodinamikára és tubularis funkciókra (főleg kálium és glükóz).
    2. Terheség alatti sav-bázis metabolizmus változásai figyelembe véve a normális pH-t, HCO3-t, pCO2-t.
    3. Volumen homeostasis szempontjai terhesség alatt. Normális gesztációs súlyváltozások, intravascularis és extravascularis volumen status, renális só- háztartás, volumenszabályozó hormonok termelése.
    4. Megváltoztatott ozmoreguláció terhességben, főleg a plazma nátrium és osmolalitás szintjén, valamint a víz anyagcsere bizonyos zavarai.
    5. Vérnyomás változása és követése fiziológiás terhességben.
    6. Vesefunkció vizsgálatai, valamint vesebiopszia indikációi terhesség alatt.
    7. A gesztáció alatt jelentkezővesebetegségek klinikai jellegzetességei és kezelése. Magában foglalja a következőket: húgyúti infekciók pathogenesise és kezelése, akut vese- elégtelenség (főleg a gesztációval kapcsolatosak, azaz szeptikus abortus, abruptio, preeclampsia, akut zsírmáj, idiopathiás postpartum veseelégtelenség), terhesség előtti krónikus glomerularis és interstitialis vesebetegségek.
    8. Gesztáció alatt jelentkező vesekő felismerése, terhesség hatása a nephrolithiasisra.
    9. Akut és krónikus dialysis kezelés gyakorlata terhességben.
    10. A terhesség hatása a renális allograftra és a teherbeesés feltételei transzplantáltak esetében.
    11. A terhesség során jelentkező hypertonia felismerése, kezelése, különösen preeclampsia és annak változata pl. a HELLP szindrómEhhez tartozik a terhesség alatt alkalmazható antihypertenziv szerek és az eclampsia megelőzése és kezelése, beleértve magnézium szulfát alkalmazását.
    12. Képesség terhesség előtti tanácsadásra az idült hypertoniás és/vagy egyéb vesebajban szenvedő nőknek az anyai és magzati prognózis vonatkozásában.

II. Tapasztalat a betegellátásában

  1. A jelölteknek tudniuk kell terhességben diagnosztizálni és kezelni a hypertoniát, az akut és krónikus vese dysfunkciót. A jelöltek szerezzenek tapasztalatot akut hypertenzív krízis alatt jelentkező panaszok megoldásában, különösen amikor olyan szisztémás kórképek jelennek meg mint máj dysfunkció, thrombocytopenia, és microangiopathiás hemolitikus anaemia.

 

A VESEFUNKCIÓK VIZSGÁLATA

I. A program tartalma

  1. A jelöltek szerezzenekismereteket a következő vizsgálatokról (indikáció, kontraindikácói, komplikáció, eredmények interpretálása, költséghatékonyság):
    1. Vizelet vizsgálat beleértve tesztcsík és üledék.
    2. Renal plazma flow és GFR mérése, beleértve: szérum kreatinin koncentráció interpretálása és a clearance kiszámítása.
    3. A vese koncentrációs és hígitó képességének vizsgálata.
    4. Microalbuminuria mérése.
    5. Proteinuria mérése, semiquantitativ és quantitativ módszert használva.
    6. Vizelet acidificatió értékelése.
    7. Vese nátrium és kálium kiválasztásának értékelése.
    8. Vese radiológia
      1. urographia
      2. ultrahang
      3. radionuclid scan
      4. computer tomographia
      5. MRI
      6. vese-keringés képalkotó vizsgálata (color Doppler, angiographia).

II. Tapasztalat a betegellátásban

  1. A jelöltek fejlesszék képességüket az alább felsorolt témák kivitelezésében és interpretálásában.
    1. Vizelet vizsgálat.
    2. Pontos és meghatározott időtartamú vizeletgyűjtés vesefunkciós vizsgálatra,
    3. proteinuria és microalbuminuria meghatározására.
    4. Elektrolitek fractionált excrétiója.
    5. Vesefunctiós clearance vizsgálatok.

 

GYÓGYSZEREK ALKALMAZÁS VESEBETEGSÉGBEN

I. A program tartalma

  1. A jelölteknek legyen fogalmuk a következő témákról:
    1. Gyógyszerekfarmakokinetikájának elvei.
    2. Gyógyszerek és kémiai anyagok renális kiválasztása.
    3. Gyógyszerek metabolizmusának mechanizmusa
    4. Gyógyszer rendelés vesebetegségekben és dializáltak kezelésében
    5. Fontos drog-drog interakciók
    6. Gyógyszer nephrotoxicitás mechanizmusa.
    7. Gyógyszer-indukált vesebetegségek kezelése.
    8. Terápiás gyógyszerszint monitorizálás.
    9. Vesetranszplantáció immunszuppresszív lehetőségei.

II. Tapasztalat a betegellátásban

  1. A jelöltek szerezzenek tapasztalatot fekvőbeteg részlegen és rendelőintézetben a következő témákról:
    1. Gyógyszer-indukálta vesebetegségek diagnózisa, kezelése.
    2. Vesebetegeknek gyógyszer felírása, a dózis módosítása.
    3. Gyógyszerszint mérés indikációi.
    4. A jelöltek tudjanak gyógyszerekről és mérgező anyagokról információhoz
    5. hozzáférni.
    6. Gyakori túldozírozás és az extracorporealis kezelés (hemoperfúzió) szükségessége.
    7. A vesetranszplantáltak immunszuppressziós kezelése.

 

PROFESSZIONALIZMUS ÉS ETIKAI MAGATARTÁS

I. A program tartalma

  1. Támogatják, hogy a programokon belül használhassák az Amerikai Belgyógyászati Bizottság (ABIM) "Professionalizmus Project" nevű forrásdokumentumát és ezzel segítség a jelölteket a következő területek ismeretének és megértésének az elsajátításában a képzésük során:
    1. A professzionalizmus alapfogalmai:
      1. önzetlenség,
      2. felelősségrevonhatóság, megbízhatóság, felelősség és óvatosság,
      3. kitűnőség, ugyanakkor szerénység is, folyamatos (ön)képzés, elkötelezettség,
      4. kötelességtudat, méltányosság, jó kollegális viszonyok,
      5. becsület és tisztesség, őszinteség és hűség, megbízhatóság,
      6. mások tiszteletben tartása, könyörületesség, empátia,
      7. józan ész.
    2. A professzionalizmust veszélyeztetik:
      1. a hatalom és pozíció visszaélései, szexuális és egyéb zaklatások
      2. arrogancia, előítélet, részrehajlás,
      3. kapzsiság, önzőség,
      4. elferdítés, klinikai és tudományos visszaélés,
      5. károkozás, beleértve az anyaggal való visszaélést,
      6. a lelkiismeretesség hiánya
      7. érdekek összeütközése.
    1. Módszerek a jelöltek professzionalizmusának és etikai magatartásának értékelésére
      1. Több értékelő osztályozása az ABIM értékelő skálák alkalmazásával
      2. Egy "kritikus események" akta fenntartása, mely pozitív és konstruktív megközelítéssel dokumentál.
      3. A hagyományos teljesítmény értékelési formák kiterjesztése a professzionális és etikai értékelés komponenseire.
      4. Professzionális és etikai értékelés a kutatási teljesítményre vonatkozóan.
      5. Ha szükséges, egy a szakmai és etikai magatartás hiányosságainak javítását szolgáló mechanizmus létrehozása.

 

KUTATÁS-TERVEZÉS, MÓDSZEREK, ÉS FELELŐS MAGATARTÁS

A jelölteknek legyen fogalmuk azokról a metodikákról és problémákról, amelyek jelen vannak a klinikai és elméleti kutatás végrehajtásában és értékelésében. Ezt úgy lehetne legjobban megvalósítani, ha a jelöltek résztvennének a kutatási projekt tervezésében, teljesítésében és interpretálásában. Azonban meg kell értenünk, hogy sok jelöltnek, akiket inkább a klinikai karrier érdekel, ekkora időbefektetés nem érné meg. Ilyen esetben a képzési programnak olyan oktatást kellene nyújtania, amely a kutatás ezen komponenseire koncentrál. Ezt úgy lehetne a legjobban kivitelezni, hogy létrehoznának egy "heti folyóirat klub"-ot, amely kritikus szemmel felülvizsgálná a klinikai és elméleti tudományos közleményeket.

I. A program tartalma

  1. A jelöltek szerezzenek ismeretet a gyakorlati időn belül a következőkről:
    1. Hyothesis feldolgozás
    2. Human, állat-vagy egyéb kísérlet tervezése
    3. Alapszintű statisztikai analízis
    4. Ha szükséges, írjanak protokollt és terjesszék elő az IRB-nek (lektoráló bizottság), melynek feladata a human kísérletek szabályozása, vagy az állatellátó és felhasználó bizottságnak az IACUC-nek.
    5. Az adatok előkészítése publikálásra.
    6. Adatszerzés, gyűjtés és tárolás.
    7. Tudományos becsületesség és a felelős kutatási magatartás
      1. Állat és ember védelme (IRB, IACUC)
      2. Becsületes adatgyűjtés és rögzítés
      3. Becsületes adat interpretálás
      4. Becsületesség a publikálás és a szerzők vonatkozásában
      5. A Nurembergi Kódex, Helsinki deklaráció és a Belmont Report.
    8. Tudományos visszaélés és csalás
      1. Önfélrevezetés
      2. Kitalálás, elferdítés és plagizálás
      3. Érdekek összeütközése
      4. Kutató-kutató viszony